Olyan hülye vagyok. Annyi szenvedés után, még mindig remélem, hogy egy nap, újra érezhetem egy picit a szerelmed. ;((

 ' Hogyan tudnék tovább lépni? Benne vagy a gondolataimban, a fejemben, a szívemben, az álmaimban . . . '

' Szeretek egyszál bugyiba táncolni, totál káosz vagyok... csakúgy, mint a szobám... A legidiótább dolgokon röhögök, és mindig rossz időben rossz dolgot mondok... Hülyén viselkedem és könnyen begurulok... De ez vagyok én... Csak ilyen tudok lenni... elfogadod vagy ellehet menni... ;) '

Alkohol.- Mert a legjobb sztorik nem salátaevéssel kezdődnek.

"Sosem tudtam ellenállni neked és még mindig nem tanultam meg, hogy kell."

az a fajta lány vagyok, akinek a telefonja mindig ott van a kezében, a fülhallgatója a fülében és az a bizonyos fiú a gondolataiban.

erősnek mutatom magam, de amikor nem lát senki, könnyezem!

lehet hogy egyedülálló vagyok, viszont a szívem már rég foglalt.

Nem vagyok egyszerű! Csalódtam már olyan emberben, akiben teljesen megbiztam! Nevettem már a könnyeken és könnyeztem a saját nevetésemen! Ütöttek, álltam.. rúgtak tovább tűrtem és nem ejtett rajtam sebet egyetlen pofon sem! Kitéptem a szivem, és oda adtam annak aki nem érdemelte meg! Máskor olyan elől zártam el azt, aki mindent megtenne értem! Megtanúltam megbocsájtani a megbocsájthatatlant és elfelejtettem amit más soha nem lenne képes! Segitettem a legrosszabb ellenségemen, de rajtam nem segitett senki! Tanultam, és megbuktam.. felálltam aztán újra földre rogytam! Éltem az életem, máskor temettem a lényem! Mégis itt vagyok! Készen arra, hogy megmutassam.. az élet lehet bármily kemény, igen is érdemes végigcsinálni!

az egyik legnehezebb dolog az életben azt látni, hogy akit szeretsz, valaki mást szeret..

Miért nem tudom elfogadni, hogy örökre vége, miért várom most is, hogy visszajöjjön végre? Miért álmodom mindig, hogy velem van újra? Miért kell naponta gondolnom a múltra? Miért fáj, ha látom, vagy miért fáj, ha nem? Miért van, hogy feledni nem tudom ma sem? Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos, hisz ez köztünk szinte már mindennapos. Miért érzem azt, hogy mégis jó lehet? Miért kell szeretnem, ha ő nem szeret?! 

Nem lehet törölni a múltat.
-Tovább kell lépni!
*Nem lehet megváltoztatni a tegnapot.
-El kell fogadni ami történt, és le kell vonni a tanulságot!

A legrosszabb megoldás az, amire most a legtöbb esély van: Ő dönt úgy, hogy nem kellek neki....

Van amikor csak ülsz és bámulsz a semmibe... a fájdalom hatalmas... már nincs rád szüksége... nem tudsz mit mondani... csak vagy magadnak mint egy hold kóros... elhatalmasodik feletted a zokogás, ömlenek a könnyek, mint az eső egy hatalmas vihar közepette... nem tudod megállítani.... és csak az jár a fejedben, hogy: 'De én akkor is szeretem!'

Mindegy, bárhogy küzdök, tudom, nem én vagyok Az a lány..

..azt akarom hogy megöleljen. azt akarom hogy nézzen a szemembe és értsen meg. hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: ' soha nem mondtam le rólad!

Fiú:Van valami amit nem mondtam el neked..
Lány:Mégis mit? :O -kérdezi aggódva.
Fiú:Van egy függőségem.: //
Lány:Mi az? :O
Fiú: Te! :$♥

Emlékszem még rá, ahogyan először csókoltál, gyönyörű pillanat volt, elfeledni nem tudnám. Még ma is bennem él, ahogyan először öleltél, fülembe súgtad szeretni fogsz örökkön-örökké.

Már kezdem elfogadni, hogy nem érzel úgy irántam, mint én Te irántad. De tudnod kell, hogy attól még örökké szeretni foglak.

 Lány vagyok .. tehát ha mondok valamit nem ellenkezel , hanem elfogadod ! . ;) 

Bárki bármit mondd, vagy gondol, bármit csinálhat, sőt csináljon is, amit akar.. én akkor is Téged szeretlek! ♥

nem tudom hogy, hogy mondjam meg hogy, mennyire szeretlek!!!!!! ♥ 

Néha jobb egyedül, a nagy semmiségbe...Bár akkor mindig arról álmodok..,bárcsak velem lehetnél.. 

Eszméletlenül, felfoghatatlanul, elmondhatatlanul nagyon hiányzik ! Ordítani tudnék, csapkodni,ütni, vágni.. Az életben soha senki ennyire nem hiányzott...annyira nagyon ! Szükségem van rá, beszélni akarok vele, meg akarom ölelni, nevetni szeretnék vele, újra hallgatni a vicceit. Vissza akarom kapni őt ! De a halálból nincs visszaút.

Felébredtem reggel, könnyes szemekkel, és tudtam: Újra Veled álmodtam.♥

Mikor megismertelek, még nem tudtam, nem gondoltam, hogy valaha szeretni foglak... Ma már képtelen vagyok elképzelni, hogy nem szeretlek! :)

De ismerős ! :D :D

Olyan emberért nem lehet küzdeni,aki nem akarja, hogy küzdj érte !

                                   Utálom azt amikor valaki reményt ad majd hidegen elutasít ....