- Mit keres?
- Egy életen át tartó pillanatot.

'Nincs rövid út a boldogsághoz. Jó, ha erre néha emlékeztetnek...'

....

A barátság értékes, de törékeny. Vigyázz rá.!

a haja... a szeme... a hangja... a mosolya... 
nem volt név említve de te mégis rá gondoltál...

MINDENKI a világot akarja megváltoztatni, senki sem önmagát..

Ne arra törekedj, hogy többnek lássanak, mint ami vagy. Hanem több legyél, mint aminek tartanak !

Mindenkinek Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! ;)

A barátaid néha a legjobb pszichológusok a világon! ♥

A barátok nélkül nincs nevetés, nincs boldogság. Nélkülük az egész napod egyforma lenne. A legjobb barátod visz egy kis színt az életedbe.:)♥

Testvér : megossza veled a tegnap emlékeit, a ma örömeit és a jövő reményeit. Bezzeg a csokiját nem!! :D

Hogyha hallod a villámot nehogy bekekszely,
csak fogmeg villám tesod és mond ezt el egyszer:
KAPDBE VILLÁM,
SZOPD LE A FASZOM,
mert nem is vagy te más,
csak egy isteni fing! 

Leszarom a sok csicska kamu barátot , akik a szemembe nyalnak , aztán a hátam mögött ugatnak.;)

egy rossz nap nem egyenlő egy rossz élettel. attól, mert ma sírsz, holnap nevethetsz. a tegnap nem határolja meg a holnapod. ezt ne felejtsd el! ;)

érdemes mosolyogni. egyrészről mert szebbnek látszol, másrészről azt hiszik, hogy boldog vagy.:)

Akit szeretünk azért minden percben harcolunk. Csak én már meguntam.

Amikor boldog vagy, élvezed a zenét. De amikor szomorú vagy, megérted, hogy miről szól a dalszöveg.♥

Ránézek, és mosoly fut az arcomon. Azt hiszem, szeretem.♥

Röhögőgörcs Mindig akkor jön rád, amikor full komolynak kéne lenned! :DDDDDD

Talán igaz, amit mondanak. Mindig lesz egy ember, akin sosem tudod majd igazán túltenni magad. Nem számít, hogy hány jobb emberrel találkoztál, akik jobban bántak veled, és akik jobban szerettek, az agyad hátsó zugában mindig ott lesz az az ember, akit teljesen sosem tudsz elfelejteni.

Örökre emlékezni fogok rád. Minden napunkra, ami volt, minden jóra, minden rosszra.♥

Sokat gondolkodtam az életről. Minden egyes ember okkal lép be az életünkbe, ha nem is másért, egy lecke megtanulásáért!

A remény ragyog még minden könnyem mögött... 

Ellöknek? - Felállok.
Megsértenek? - Lepereg.
Fáj? - Csak én tudom.
Félek? - SOHA!
Szomorú vagyok?? - Nevetek.. :)

' sokszor kérdem,hogy vajon gondolsz-e néha rám..ha valamikor rád tör az emlék,mint ahogy rám is néha talán..ha nem is a múlt kísért már, azért néha érzed még,mert egy szerelem sem múlhat el nyomtalan..mindig lesz, miből sosem elég..az elsőt nem felejtem el,de valamiért mindig mennem kell..a történet csak így kerek..ha mondom, elhiheted nekem sose volt rossz semmi veled..az elsőt nem felejtem el,ugyanúgy már nem lesz még egyszer..a történet csak így kerek..az elsőt nem felejtem el..bárhol is járok..tudom, hogy nem leszek egyedül én..túl sok a zaj..túl sok az emlék..tudhattam volna a legelején..mert az ami volt,már oly távol jár..de néha érzem még,hogy egy szerelem se múlhat el nyomtalan mindig lesz, miből sosem elég ... '

Mintha elvesztettem volna a szívem, mintha üres lennék belül. Mintha mindent, ami bennem volt, ott hagytam volna nálad.

Csak akkor tudod értékelni a pillanatot, ha az már emlékké vált.

Fogadom, segítek hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád és lesz elegendő türelmem, hogy beszélek amikor azt kell és hallgatok veled amikor nem, hogy nem bánom ha nem szereted a ribizlitortát, hogy a szíved melegében élek és
az lesz az otthonom.
- Fogadom, hogy őrülten szeretlek...akármilyen leszel is most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy jöhet bármi ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz. :)

Igaz ;) :)

Minden egyes este a párnámra hajtom a fejemet, és próbálom meggyőzni magam, hogy erős vagyok, mert egy újabb napot kibírtam nélküled.

;))

Mostantól, ha rám gondolsz, csak arra emlékezz, hogy én lehettem volna a legjobb dolog, amid valaha volt!

Hiányzol .. napról napra egyre jobban, a beszélgetések, és Te magad. Hiányzik, amikor este már alig bírtam nyitva tartani a szemem, de te még nem köszöntél el, így maradtam, csak neked írtam, és csak miattad volt jó kedvem.. igaz, sokszor veszekedtünk, de akkor is hiányzol az életemből. Néha, azon gondolkozom elmondom. De mivel semmit nem változtatna a helyzeten nem teszem. És mivel nem tudom nagyon a szavakat sem megváltoztatni, és igen egyhangúnak és átlagosnak tűnik,de hiányzol.Nagyon.. :/~

Én nem vagyok sztár, nem is akarok az lenni! Én legenda leszek!

Mindig itt fekszek az ágyamban, és próbálom megkeresni az okát, hogy...
Az okát annak, hogy miért kéne maradnom. Egy okot, hogy miért menjek el. Egy okot, hogy miért adjam fel. Egy okot, hogy miért higgyek. Egy okot, hogy miért emlékezzek. Egy okot, hogy miért felejtsek. Egy okot, hogy miért szeressek. Egy okot, hogy miért utáljak. Egy okot... csak egy okot... mindenre.
Hol rontottam el? Mi a baj 

velem? Elegem lett abból, hogy mindig okokat keresek, szóval abbahagytam. Néha csak annyira van szükséged, hogy megállj egy pillanatra. Minél több buta kérdés, annál több buta válasz. Nem minden történik okkal. A visszatérő emlékek megölhetnek, de csak jönnek és mennek, mint az érzések. Semmi sem egyszerű. Akkor mégis miért tennénk a dolgokat még bonyolultabbá?

Mindenki megérdemel valakit, aki miatt várhatja a holnapot.

Nem tudsz senkit rákényszeríteni, hogy szeressen, de helyette meg tudod neki mutatni, hogy mit szalaszt el.

igen.. fáj, de még mennyire. és tényleg az a legrosszabb, ha nem szeretnek viszont...

..... :)

Lány: Szia (a szívem megint gyorsabban ver)
Fiú: Szia (Szeretlek, de mi van akkor, ha nem szeretsz viszont?!)
Lány: Szóval, hogy van a barátnőd? (Bárcsak az enyém lennél)
Fiú: Jól (Bárcsak helyette inkább veled lennék)
Lány: Oké, na megyek. Majd látjuk egymást (Valószínűleg meg leszek hívva az esküvődre)

Fiú: Majd látjuk egymást (Mondd, hogy szeretsz és elhagyom a barátnőm)

Néha nem tanácsra van szükségünk. Hanem valakire, aki csak meghallgat.

Elképzelem, hogy ott állsz tőlem pár méterre és csak engem nézel, elindulsz felém, oda lépsz, elém állsz, a szemembe nézel, átkarolod a derekamat és megcsókolsz. Tudom, hogy nem lenne szabad rólad álmodoznom, mert csak újabb fájdalmat okozna,hogy ez sosem történik meg.

Vannak dolgok amikért bármit megtennél... de egy idő után belefáradsz, aztán inkább beletörődsz hogy nem érheted el.

Hiányzik, de mégis szúró szemekkel gondolsz rá, imádod, de mégis gyűlölet fakad ki belőled, övé akarsz lenni, de mégis meghátrálsz, felejteni szeretnéd, de mégis mindig ő jár az eszedben, összetört mindened, mégis stabilnak mutatod magad, sírni szeretnél, de mégse vagy rá képes.

Szeretlek! De nem mondom ki. Nem attól tartotok, hogy az arcomba nevetsz. Ehhez te túl kisfiú vagy még.. sokkal komolyabb dologtól rettegem, attól, hogy Nem mondanád: Igen, én is téged!

-Szeretsz?
-Nemtudom.
-Miért nem?
-Nem vagyok biztos.
-Kételyek?

-Azok.
-Akkor mit érzel?
-Ez bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom, ha nem vagy
velem. Szükségem van a jelenlétedre, még ha nem is nézek rád.
Néha ellöklek, mert félek. Megijedek tőled, pedig nem
bántasz. Néha futnék veled akármeddig, akárhova...csakhogy
együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó ha itt vagy, vagy,
nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom megtenni.
A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen
szót sem. Csak elsétálok...Néha utálom, ahogy kinézel.
De ezt se mondom soha. A lényeg kárpótol mindenért.
Nem tudok soha haragudni rád úgy igazán. Pedig lehet,
olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a bocsánatomból.
Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok,
aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű,
de nem... ez bonyolult.
-Akkor szeretsz?
-Azt hiszem....

"Belehalok, hogy nem mondhatom el, mennyire szeretlek belehalok, hogy neked nem jelentek többet, mint egy lányt, akit ismersz, de legszívesebben elfelejtenél .."