Mintha elvesztettem volna a szívem, mintha üres lennék belül. Mintha mindent, ami bennem volt, ott hagytam volna nálad. |
2012. december 10., hétfő
Fogadom, segítek hogy szeress élni, hogy mindig gyöngéd leszek hozzád és lesz elegendő türelmem, hogy beszélek amikor azt kell és hallgatok veled amikor nem, hogy nem bánom ha nem szereted a ribizlitortát, hogy a szíved melegében élek és az lesz az otthonom. - Fogadom, hogy őrülten szeretlek...akármilyen leszel is most és mindörökké. Sosem felejtem el, hogy ez egy életre szóló szerelem. A lelkem legmélyén tudni fogom, hogy jöhet bármi ami elválaszt minket, mi mindig visszatalálunk egymáshoz. :) |
Hiányzol .. napról napra egyre jobban, a beszélgetések, és Te magad. Hiányzik, amikor este már alig bírtam nyitva tartani a szemem, de te még nem köszöntél el, így maradtam, csak neked írtam, és csak miattad volt jó kedvem.. igaz, sokszor veszekedtünk, de akkor is hiányzol az életemből. Néha, azon gondolkozom elmondom. De mivel semmit nem változtatna a helyzeten nem teszem. És mivel nem tudom nagyon a szavakat sem megváltoztatni, és igen egyhangúnak és átlagosnak tűnik,de hiányzol.Nagyon.. :/~ |
Mindig itt fekszek az ágyamban, és próbálom megkeresni az okát, hogy... Az okát annak, hogy miért kéne maradnom. Egy okot, hogy miért menjek el. Egy okot, hogy miért adjam fel. Egy okot, hogy miért higgyek. Egy okot, hogy miért emlékezzek. Egy okot, hogy miért felejtsek. Egy okot, hogy miért szeressek. Egy okot, hogy miért utáljak. Egy okot... csak egy okot... mindenre. Hol rontottam el? Mi a baj
velem? Elegem lett abból, hogy mindig okokat keresek, szóval abbahagytam. Néha csak annyira van szükséged, hogy megállj egy pillanatra. Minél több buta kérdés, annál több buta válasz. Nem minden történik okkal. A visszatérő emlékek megölhetnek, de csak jönnek és mennek, mint az érzések. Semmi sem egyszerű. Akkor mégis miért tennénk a dolgokat még bonyolultabbá?
|
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)